A film egy tucatsztori. Ráadásul unalmas, még egy
kicsit sem lehet rajta izgulni. Közhelyekkel van tele, és
minden előre kiszámítható. Dióhéjban annyi, hogy a nagy
Szovjetunió összeomlása után Oroszországban teljes a káosz
és a hatalmat maffiabandák tartják kezükben, ők élet és
halál urai. (Úgy látszik az amik soha nem fognak kinőni az
orosz komklexusukból. Csak mostmár nem James Bondot küldik kémkedni,
hanem a nagy barátság jegyében az FBI alfőnökét együttműködni.)
Szóval a nagy együttműködés jegyében az egyik maffiafőnök
hőn szeretett öccsét lelövik a rendőrök. Pontosabban egy apéniás
rendőrnő, aki sebhelyes arca mögé rejtőzik és nagyon keménynek
látszik, és életetét a rosszfiúk üldözésére tette föl.
(Persze azért Richard Gere pici malacszemei megborzongatják egy
kicsit jéghideg lelkét.)
Innen indul a cselekmény. A
maffiafőnök persze megtorlásra gondol, bosszút akar állni
mind az FBI-on, és orosz megfelelőjén, az NVD-n. Hogy akkor miért
pont az FBI első emberét akarja levadásztatni! (Persze az
amerikai elnököt az utóbbi idők filmjeiben már többször célpontul
választották!)A nemes feladatot a Sakál nevű terroristára bízzák,
akit szűkös színészi eszközeivel Bruce Willis alakít. Igen,
igen. Ez a Sakál az a Sakál. Vagyis aki korábban de Gaulle tábornokot
volt hivatva megölni. Abból a sztoriból készült a Sakál
napja című film. Ennek az újrafilmesítési jogait vette meg
Michael Caton-Jones, aki korábban a Doc Hollywood című műremekkel
tette felejthetetlenné nevét. Persze azt nem magyarázta el
neki senki, hogy egy jó sztori még nem minden, és egy rókáról
ilyen gátlástalanul nem lehet több bőrt lehúzni. Szóval hülyének
nézvén a világ filmnéző közönségét úgy gondolta, hogy
megváltoztatja a helyszínt, az időt és már dől is a pénz a
konyhára. Sajnos még az Oscar-díjas színész, Sidney Poitier
sem emelte a film színvonalát. Szegény a sokévi kihagyás után
elég tré filmet választott a visszatérésre. Ott hagytam
abba, hogy a Sakál felbérlődik piti 70 millió dollárért és
elkezdi előkészíteni a nagy hadműveletet. Persze profi. Néhány
e-mailjébe kerül és máris szerez egy juoszláv gyártmányú
rakétavetőt 200 ezer dollárért. Valaki pedig pár nap alatt
egy távirányítású talpat szerkeszt hozzá titánból.
Valahogy aztán az egy lépéssel mindig lemaradó rendőrség
tudomást szerez arról, hogy a Sakál akcióba lépett. De ki a
Sakál? Senki nem tudja, senki nem látta. Vagyis egyvalaki. Egy
baszk szeparatista lány volt a szeretője, aki egy IRA terroristának
is a szeretője volt később, és ez a terrorista épp egy
amerikai börtönben van elszállásolva és hátha tud valamit.
Persze tud, meg egy kis személyes bosszú is motiválja, meg találkozni
vágyik régi szerelmével, meg haza is menne már a szigetországba,
ígyhát beáll segíteni a rendőrségnek. Persze feltűnik egy
tégla is a rendőrség soraiban, aki információkat szivárogtat
a Sakálnak. (Ezt azért nem lehetett kihagyni, hogy egy orosz tábornok
az áruló!) Az események láncszerű kibontásban haladnak a
nem kétséges vég felé.
Kandi