A film egy tucatsztori. Ráadásul unalmas, még egy kicsit sem lehet rajta izgulni. Közhelyekkel van tele, és minden előre kiszámítható. Dióhéjban annyi, hogy a nagy Szovjetunió összeomlása után Oroszországban teljes a káosz és a hatalmat maffiabandák tartják kezükben, ők élet és halál urai. (Úgy látszik az amik soha nem fognak kinőni az orosz komklexusukból. Csak mostmár nem James Bondot küldik kémkedni, hanem a nagy barátság jegyében az FBI alfőnökét együttműködni.) Szóval a nagy együttműködés jegyében az egyik maffiafőnök hőn szeretett öccsét lelövik a rendőrök. Pontosabban egy apéniás rendőrnő, aki sebhelyes arca mögé rejtőzik és nagyon keménynek látszik, és életetét a rosszfiúk üldözésére tette föl. (Persze azért Richard Gere pici malacszemei megborzongatják egy kicsit jéghideg lelkét.) Innen indul a cselekmény. A maffiafőnök persze megtorlásra gondol, bosszút akar állni mind az FBI-on, és orosz megfelelőjén, az NVD-n. Hogy akkor miért pont az FBI első emberét akarja levadásztatni! (Persze az amerikai elnököt az utóbbi idők filmjeiben már többször célpontul választották!)A nemes feladatot a Sakál nevű terroristára bízzák, akit szűkös színészi eszközeivel Bruce Willis alakít. Igen, igen. Ez a Sakál az a Sakál. Vagyis aki korábban de Gaulle tábornokot volt hivatva megölni. Abból a sztoriból készült a Sakál napja című film. Ennek az újrafilmesítési jogait vette meg Michael Caton-Jones, aki korábban a Doc Hollywood című műremekkel tette felejthetetlenné nevét. Persze azt nem magyarázta el neki senki, hogy egy jó sztori még nem minden, és egy rókáról ilyen gátlástalanul nem lehet több bőrt lehúzni. Szóval hülyének nézvén a világ filmnéző közönségét úgy gondolta, hogy megváltoztatja a helyszínt, az időt és már dől is a pénz a konyhára. Sajnos még az Oscar-díjas színész, Sidney Poitier sem emelte a film színvonalát. Szegény a sokévi kihagyás után elég tré filmet választott a visszatérésre. Ott hagytam abba, hogy a Sakál felbérlődik piti 70 millió dollárért és elkezdi előkészíteni a nagy hadműveletet. Persze profi. Néhány e-mailjébe kerül és máris szerez egy juoszláv gyártmányú rakétavetőt 200 ezer dollárért. Valaki pedig pár nap alatt egy távirányítású talpat szerkeszt hozzá titánból. Valahogy aztán az egy lépéssel mindig lemaradó rendőrség tudomást szerez arról, hogy a Sakál akcióba lépett. De ki a Sakál? Senki nem tudja, senki nem látta. Vagyis egyvalaki. Egy baszk szeparatista lány volt a szeretője, aki egy IRA terroristának is a szeretője volt később, és ez a terrorista épp egy amerikai börtönben van elszállásolva és hátha tud valamit. Persze tud, meg egy kis személyes bosszú is motiválja, meg találkozni vágyik régi szerelmével, meg haza is menne már a szigetországba, ígyhát beáll segíteni a rendőrségnek. Persze feltűnik egy tégla is a rendőrség soraiban, aki információkat szivárogtat a Sakálnak. (Ezt azért nem lehetett kihagyni, hogy egy orosz tábornok az áruló!) Az események láncszerű kibontásban haladnak a nem kétséges vég felé.
Kandi